Elöljáróban

A televíziók technológiai háttere nagymértékben megváltozott az elmúlt esztendőkben, s ezekkel nehéz volt lépést tartani (még azoknak is akik ebben az iparágban dolgoznak). A tájékozódást az sem segíti, hogy az egyes gyártók ugyanazt a dolgot sokféle szóval illetik, sőt, ami még zavaróbb, ha ugyanaz a szó különböző dolgokat jelent. A televíziós iparágban dolgozóként ezennel szeretnék tisztába tenni néhány kifejezést és eloszlatni pár félreértést.

„Láttad a legújabb LED-tévéket?”

Mindjárt kezdjük egy példával, hogy könnyen érhető legyen, miről is beszélek. Nagyon sok hirdetéssel, cikkel és reklámmal lehet találkozni a médiában, amely az „új” „LED” (Light Emitting Diode – fénykibocsátó dióda) televíziókról szól.

„LED-tévé” valójában nem létezik. A LED egy olyan háttérvilágító technológia, amely az LCD televíziókkal működik együtt. A LED háttérfény-technológiával felszerelt televíziók csak nemrég óta kaphatók.

Az összes LCD-tévének szüksége van a kép előállításához háttérvilágításra, amelyet a gyártók hagyományosan fénycsövekkel (pontos nevén CCFL, azaz Cold Cathode Fluorescent Lamp – hideg katódcsöves fényforrás) oldottak meg. Ez nagyon hasonló az irodákban látható kompakt fénycsövekhez, csak a tévék számára készült, rendkívül hosszú élettartam mellett nagy színtisztaságot és egyenletes megvilágítást biztosít. Ma már jó néhány tévé LED-es háttérfény segítségével jeleníti meg a képeket. A LED háttérvilágításnak alapvetően két fajtája létezik: a „Backlight” LED, ahol a LED közvetlenül az LCD-panel mögött található, illetve az „Edge” LED, ahol a LED-ek az LCD-panel szélénél találhatók. Az „Edge” LED-rendszer legfontosabb előnye, hogy a televízió extrém keskeny lehet (pl. a Sony ZX1 modellje csupán 9,9 mm legkeskenyebb pontján).

Kisebb Hz de több kép
A „Motion processing technology” (mozgókép feldolgozó technológia) a plazma illetve LCD tévék reklámjaiban is feltűnik, ezért könnyen belátható, miért gondolja az emberek többsége, hogy ugyanarról van szó. Valójában a két technológia teljesen eltér egymástól, mintha egy tankot hasonlítanánk egy biciklihez. Persze, ha nem a tévé iparágban dolgozik, vagy legalábbis nem elkötelezett szakértő, honnan is kéne tudnia?

A plazma tévéket sokszor „600Hz motion processing” (600Hz-es mozgókép jelfeldolgozás) képességgel hirdetik. Ez sokkal meggyőzőbben hangzik, mint az LCD-k esetében említésre kerülő 100Hz/200Hz-es technológia. De. A 600Hz esetében a plazma tv ugyanannak a képkockának tízszer képezi le a mását, és illeszti egymásra, hogy a hibás színmegjelenítést - amely a plazma tévék sajátossága - csökkentse. A kifinomult 100Hz/200Hz-es LCD mozgókép feldolgozó technológia esetében, mint amilyen a Sony Motionflow 200Hz innovációja egyedi képek kerülnek az eredeti képkockák közé. Ez egyrészt csökkenti a képremegést (amely a plazma tv esetében nem igaz), folyamatos képfolyamot hoz létre, így ideális sportesemények, pl. focimeccs esetére, hiszen a labda nem „ugrik át” hirtelen a képernyő egyik oldaláról a másikra. Sőt, némely mozgókép feldolgozó technológia tartalmaz elmosódottság csökkentést is, amely feladata, hogy „kitisztítsa” az összes képkockát mielőtt azt a képfolyamba illesztené. A lényeg, hogy nem minden képfeldolgozó rendszer ugyanaz.

Szerves, de nem lehet megenni
Észrevettem még valamit a különböző beszélgetések során, mely szerint sokak számára csak egyetlen betű különbözteti meg a LED tévét az OLED tévétől. Sőt, van olyan felfogás is, hogy tulajdonképp ugyanazok. Köszönhetően a hasonló elnevezésnek, megint össze lehet keverni a két dolgot, pedig az OLED, amely annyira új, hogy jelenleg egyetlen OLED tévé kapható az európai piacon, a Sony XEL-1 modellje,  radikálisan másképp működik, mint a már korábban is létező LCD technológia. A mostani LED tévéktől eltérően az OLED készülékeknek nincs szüksége háttérvilágításra, hiszen az OLED diódák önmaguk bocsátanak ki fényt. A tévének így nincs szüksége háttérvilágításra, tehát rendkívül keskeny, akár 3 mm-es is lehet egy készülék. Továbbá az OLED készülékek elenyészően kis válaszidővel rendelkeznek, és dinamikus kontrasztarányuk magasabb, mint 1:1000 000., amely azt jelenti, hihetetlenül tiszta és színgazdag képet biztosítanak. Egyszerűen meg fogják változtatni a vizuális szórakozás színvonalát!

Vigyen színt az életébe
Végül szeretnék eloszlatni egy tévhitet, mely szerint az LCD tévék kevesebb színt képesek megjeleníteni a plazma készülékekkel összehasonlítva. El kell ismerni, valaha ez valóban így volt, de az LCD technológia fejlődésével napjaink LCD televízióinak színmegjelenítő képessége megegyezik bármely plazma tv képességével. Egy LCD tv nemcsak tisztább, az eredeti jel minőségének jóval szebb képet jelenít meg, hanem a háttérvilágítás fejlődése miatt szélesebb színspektrumot is képes megjeleníteni. Ezek közül néhányat már érintettünk, pl. ahogy a CCFL technológiát a LED váltja fel, de egy fontos tényező, hogy néhány LED háttérvilágítású tv RGB (Red, Green, Blue – piros, zöld, kék) LED komponenseket alkalmaz.

Ezek a tévék a színezett LED-eket csoportokba kötik, (a Sony egy piros, egy kék és két zöld LED-et alkalmaz – a két zöld a világosabb és jobb fehéregyensúlyú kép biztosítására szükséges), a különálló fehér LED-eket alkalmazó készülékekkel szemben. Az eredmény – mint a BRAVIA X4500 modell esetében* -  sokkal nagyobb színspektrum. Lenyűgöző, milyen realiszitikus ez a színpaletta – a zöldek valóban olyan harsányak, mint amik a természetben is láthatók, s nem olyan mesterkéltek, mint néhány esetben. A LED háttérvilágítás másik előnye a helyi dinamikus vezérlés. Mit is jelent ez? Azt, hogy a LED háttérvilágító panel különböző részei egymástól függetlenül működtethetők (még egyetlen képkocka esetében is), teljesen kikapcsolhatók, míg a többi ugyanúgy üzemel. Így érhető el a több, mint 1:1000 000 kontrasztarány: minél magasabb ez az érték, annál sötétebb feketét képes előállítani a készülék és annál gazdagabb, valóságosabb vizuális élmény nyújtható.

Szánja rá az időt
Ahogy az elején is említettem, a tv technolóia világa még azok számára is tartogathat meglepetést, akik naponta ezzel foglalkoznak; ezért a legjobb tanács, amit adhatok, hogy TV vásárlás előtt érdemes minél több időt az informálódással tölteni, a kérdéses témákban a megfelelő szintű tudást elérni.
*46”/55” modellek

A 10 leggyakoribb tv technológiával kapcsolatos legenda

1. A 1080i tévék ugyanolyan képminőséget nyújtanak, mint a 1080p jelzésűek
   Nem igaz: csak a 1080p (‘p’ mint progresszív) képes valós, Full HD élményt nyújtani, míg az 1080i (“i”, mint interlace, azaz váltott soros) típus csak feleannyi képet jelenít meg egységnyi idő alatt.
   
   
2. Az OLED tévék jelentik az LCD tévék következő generációját
   Nem igaz: az OLED készülékek teljesen más panelt használnak, inkább az LCD tévék alternatívájaként lehetne definiálni.
   
   
3. Az LCD tévék nem alkalmasak sport vagy akciófilmek megjelenítésére
   Nem igaz: a jobb minőségű LCD televíziók sokkal nagyobb frissítési aránnyal rendelkeznek. A legtöbb gyártó önálló mozgókép-kezelő technológiát (pl. Motionflow) fejlesztett ki. A filmek “cinema” módban történő lejátszása esetén sötétebb, mélyebb árnyalatok érhetők el a 24p, valós filmsebesség megjelenítése mellett.
   
   
4. Az LCD tévék rosszabb képet adnak, mint a CRT vagy plazma készülékek
   Nem igaz: az LCD tévék (főleg a legfrissebb, legmodernebb darabok) jópár technológiai újítással rendelkeznek, hogy minőségi képeket jeleníthessenek meg. Az LCD panel csak egy alkatrész a sok közül az LCD készülék esetében.
   
   
5. LCD kijelzők kristályai folyékonyak
   Nem igaz: igazából nincs folyadék a folyadékkristályban. A kifejezés inkább az alkalmazott kristályok sajátosságaira utal, mint fizikai megjelenésükre.
   
   
6. Tökéletesen szemből kell az LCD tévét nézni
   Nem igaz: egy jó minőségű LCD tv kb. 70 fokos betekintési szöggel rendelkezik, és tökéletes képet ad (még 89 fokos szögből nézve is jó a képminőség).
   
   
7. Az LCD képtelen a pontos feketék megjelenítésére
   Nem igaz: a legtöbb, jó minőségű LCD tv magas kontrasztaránnyal rendelkezik a színek megjelenítésére, néhányuknál ez az érték az 1:1000 000 értéket is meghaladja. Számos LCD tv dinamikus kontrasztot is alkalmaz a még nagyobb részletgazdagság illetve mélység biztosítására.
   
   
8. A képbeégés minden tévét érintő probléma
   Nem igaz: habár a képbegés minden televíziót érinthet, sokszor összekeverik az LCD illetve plazma tévék átmeneti “szellemképével” (főleg a plazma tévéket érinti). A képbeégés leginkább a monokróm, CRT kijelzőket sújtja.
   
   
9. Az új EU szabályozások betiltják a plazma tévéket
   Nem igaz: az új EU törvények az energiafelhasználás mértékét írják elő a televíziók számára: a plazma tévék energiahatékonyságán kell javítani. Néhány LCD tévé rendkívüli energiatakarékossági képességeket hordoz magában, pl. a BRAVIA WE5 a kereskedelemben kapható legújabb LCD háttérvilágítást alkalmazza, a HCFL-t (Hot Cathode Fluorescent Lamp – melegkatódos  fénycső), amely ugyanolyan képet nyújt, mint a hagyományos  CCFL háttérfény, ám szignifikánsan kevesebb energiafelhasználás mellett.
   
   
10. “A nagyobb mindig jobb” – ez a lényeges szempont tv vásárlásánál
    Nem igaz: a vásárlók a megfelelő méretű tévét kell válasszák, amelyet a szoba mérete is meghatároz. Ellenkező esetben számos élmény egyszerűen elvész. A BRAVIA Full HD minőség biztosítja, hogy közelebb lehessen ülni a készülékhez, így az impresszívebb HD élményért nagyobb kijelzőjű tévét is lehet választani.